Legutóbbi bejegyzésünkben beszámoltunk Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, frakcióvezetője szombathelyi látogatásáról. Németh Ákos, az LMP Vas megyei elnöke összefoglalta a Falco Zrt-nél tett gyárlátogatás tapasztalatait:
Szombathelyen évtizedek óta feszültség van a Falco gyár, és a környéken lakók között. A helyiek panaszait, természetesen már jól ismerjük, hiszen régóta kapcsolatban vagyunk velük. Schmuck Erzsébet képviselőasszony, kétszer is felszólalt a Parlamentben a lakók érdekében,feltehetőleg ennek is szerepe volt abban, hogy a Falco meghívott minket egy gyárlátogatásra. Így megismerhettük a másik oldal álláspontját is, amire eddig nem nagyon volt lehetőség. Gondolom azért az sem véletlen hogy minderre csak az évek óta húzódó állandó kibocsátásmérő felszerelése után került sor. Azt el kell ismerni, hogy nagyon szívélyesen fogadtak minket. Két órán keresztül elmélyedve beszélgettünk a farostlemezek gyártásáról, ami meglepően érdekes volt, és sok hasznos információt tudtunk meg. Ami elég világosan látható, hogy a vevők meglehetősen magas minőségi elvárásokat támasztanak a késztermékkel kapcsolatban, tehát ott nem nagyon fordulhat elő olyan, hogy bármelyik környezetvédelmi, vagy minőségbiztosítási paraméter ne felelne meg a vevő elvárásának, ami lényegesen szigorúbb, mint a törvényi előírás.
Kép forrása: Szombathely Keleti városrész Facebook oldal
Maga az előállítás folyamata, már egy kicsit nehezebb ügy, hiszen kis túlzással, a vevőt nem nagyon érdekli, hogy állítják elő azt a terméket, őket csak a termék érdekli. Persze a probléma kettős, hiszen a város, ahogy egyre nőt, szépen körbenőtte a Falcot, és hát az évek alatt a Falco is egyre nagyobb volumenben termelt, nőt, fejlesztett, épített. Szóval ez a két folyamat feszül egymásnak. A Falco egy profit orientált gyár, és mint ilyen azt mondja, hogy amiben ők megfelelnek a megengedett határértéknek az részükről lezárt ügy. Tehát ha éjjel 45 decibel az előírt maximális zajhatárérték, és ők ezt nem lépik át, akkor ne mondja nekik senki, hogy legyen inkább 40. Ami persze érthető az ő szempontjukból, hiszen pont ezért van az állam, és a környezetvédelmi hatóság, hogy egy egységes szabályrendszert hozzon létre, és utána azt tartassa be, azt hiszem, itt csúszik félre a dolog. A jelenlegi helyzet egyik félnek sem jó, nyilván a lakók mindennapjait keseríti meg a gyár, de hát a gyárnak sincs túl jó híre a környéken. Először is a legfontosabb az lenne, hogy a hatóságok folyamatosan, és átláthatóan ellenőrizzék a gyárat, hiszen ilyen esetben nincs vita a felek között, ott vannak a nyilvános adatok, amik egyértelműen mutatják, hogy minden megfelel-e az előírásoknak? Aztán, meg kéne vizsgálni, hogy maguk az előírások megfelelők-e?
Kép forrása: Szombathely Keleti városrész Facebook oldal
Meg persze el kell dönteni, hogy meddig engedik a gyárat nyújtózkodni, hiszen a mostani beruházás is - elmondásuk szerint - lényegesen csökkenteni fogja a szennyező anyag kibocsátást, de ha emellett megnövekedik, a termelés volumene, természetesen nem egyenes arányban, de ezzel nő a kibocsátás is, akkor az abszolút helyzet nem változott, tehát a lakók nincsenek előbbre. Viszont ha a város engedi, hogy a gyár tovább nőjön, akkor miért nem kártalanítja a lakókat? Régóta szó van róla, hogy a környező 70-75 házat kisajátítják, amit az ott lakók örömmel fogadnának, ezzel persze csak a szűk környezet problémája oldódna meg, de azt gondolom, ez is egy lényeges előrelépés lenne. „Élni, és élni, hagyni” akár mindkét fél mottója is lehetne, a gyár csak működni szeretne, a lakók meg nyugodt mindennapokat. Reméljük, eljön egyszer egy olyan vezetés, aki megnyugtató módon tudja rendezni ezt a nehéz ügyet, de attól tartók erre még sokat kell majd várni.