Horváth Zoltán: Nem a közgyűlésből kell a levegőbe kiabálnunk
Drogtesztről, közgyűlési szerepről, médiaszerepelésről, kampányról, optimizmusról beszélgettünk az LMP szombathelyi városi képviselőjével.
Megcsináltatta már a drogtesztet?
Éppen ma hívtam fel Végh Györgyöt, a Szombathelyi Kábítószer Egyeztető Fórum társelnökét, hogy mi a pontos menete a drogtesztnek. A Markusovszky kórházban lehet elvégezni, de állítólag a kórházban sincs mindig annyi tesztkészülék, amennyire most szükség lesz, ha a képviselők sorra jelentkeznek.
Valószínűleg kezdeményezni fogom a polgármester úrnál, hogy a KEF koordinálja a képviselők tesztjét, nehogy valakinek ne jusson a készülékből. Ha lett volna lehetőségem rá, én már a héten megcsináltattam volna, nincs titkolnivalóm.
Jó ötletnek tartja a képviselők drogtesztjét? Vagy inkább valamiféle szimbolikus lépésnek?
Egyrészt van nyilván szimbolikus jelentése is, de az sem kizárt, hogy valakiről feltételeznek valamit. Volt ilyen érzésem, amikor erről szavaztunk. Természetesen nekem nem probléma, ha a képviselők kiállnak, hogy ők nem kábítószer fogyasztók. Én sem osztom azt a nézetet, hogy fogyasztani kellene akár a könnyű drogokat, ezek lelki és fizikai betegségeket okoznak.
A közgyűlési szerepvállalása eltér a többiekétől. Egy-egy ügyet kinéz magának és amellett szólal fel, nem megy bele a heves politikai vitákba.
Az én karakterem arra nem alkalmas, hogy személyeskedésekbe menjek bele. Számomra a közéleti szerepvállalás nem arról szól, hogy mást sértegessek. A közgyűlési hozzászólások nagyon nagy százaléka kifejezetten ezt célozza. Nem hiszem, hogy ez bármit is előre vinne. És az LMP-nek most egy képviselője van a közgyűlésben, nyilván ez jövőre már ennek többszöröse lesz.
Az, hogy nem minden napirendi ponthoz szólok hozzá, azért van, mert nincs LMP frakció, most még egyedül vagyok. A közgyűlés előtti pénteken megkapjuk a többszáz oldalas anyagot, csütörtökre már napra késznek kellene lenni belőle, sőt a már a bizottsági ülésekre is. Én igyekszem mindent alaposan átnézni, de kénytelen vagyok kiragadni egy-egy, általunk fontosabbnak tartott ügyet, és ahhoz szólok hozzá a közgyűlésen.
Az LMP a bázisdemokrácia híve, legalábbis korábban ezt hangoztatták. Ön választja ki ezeket az ügyeket személyesen, vagy esetleg a párt ad útmutatást?
Beszélgetünk. Útmutatásról, biztos, hogy nem beszélhetünk, hiszen ez nem az a szervezet, ahol megszabják, mi az irány és csak az van…
Arra gondoltam, hogy mondjuk, a szombathelyi szervezet kialakít egy közös állásfoglalást egy bizonyos ügyben, és azt mondják, hogy légy szíves, ezt képviseld.
Nagyjából lehet tudni, hogy akár nekem, személy szerint, akár az LMP-nek melyek a legfontosabb ügyek. Ezeket megbeszéljük, de nagyrészt én döntöm el, hogy a közgyűlésen mihez szólok hozzá. Egyébként elég termékenyek vagyunk sajtóközleményekben, más módokon, ezek már sokkal inkább csoportmunkának számítanak. A közgyűlésen én vagyok jelen, az egyéb megszólalásainkat jobban tudjuk koordinálni.
Nagyon sűrűn tartanak sajtótájékoztatókat is. Meg kell mutatni magukat?
Meg kell mutatni, persze. Nekünk nincsenek saját médiafelületeink, nyilván a városvezetés számára adott a városi tévé, a szombathelyi honlap, sőt, egyéb sajtóorgánumok. Nem baj, hogy ők használják ezeket, hiszen ők a város vezetői, nekik meg kell jelenniük. Nekünk viszont korlátozottak a lehetőségeink, igyekszünk annyiszor megjelenni a médiában, ahányszor csak lehet. A webkettes felületeken, közösségi médiában is igyekszünk jelen lenni. Blogunk van, Facebook-oldalt viszünk.
Tavaly megígérte, hogy minden közgyűlésen előhozza majd, hogy a két közgyűlés közti beszámolót tegyék vissza az ülés elejére, és állítsák vissza a közgyűlés tévés közvetítését.
A tévéközvetítés visszaállítását akkor tudjuk javasolni, amikor a napirendi pontok között van SZMSZ-módosítás. Hiszen a tévéközvetítés az SZMSZ-ben volt szabályozva, onnan vették ki. Én egyébként most már nem csak hetente, hanem annál sűrűbben is tartok fogadóórákat, nagyon sok emberrel találkozom, és főleg az idősebbek hiányolják a tévéközvetítést. Az ő generációjuk internetet nem használ, azt meg nem várhatjuk el tőlük, hogy a helyszínen hallgassák végig a közgyűlést.
Pedig érdeklődnek, de egyszerűen nem tudják elérni azokat a felületeket, ahol tájékozódhatnának. Tényleg fontos, hogy a tévé közvetítse a közgyűlést. Vissza is fogjuk állítani, már csak egy év, és megint lesznek tévéközvetítések.
A városvezetés taktikája azért valamennyire bejött, hiszen kevesebb a politikai vita.
A személyeskedéseket nem szeretem, viszont a politikai vitákban adott esetben én is részt vállalok. Az ellenzéknek lehetősége van arra, hogy a napirendi pontokon túl is felhozzon olyan ügyeket, amiket nem a városvezetés terjeszt elénk. Hogy interpellációkban, kérdésekben, napirend előtti felszólalásokban vessünk fel bizonyos ügyeket. Ha ez a napirendi pontok után, valamikor éjféltájt kerül sorra, akkor már eleve kevesebben figyelik a közgyűlést. És valljuk be, addigra mi is kifáradunk.
A demokrácia szempontjából mindenképpen az a hasznos és fontos, hogy ezek a viták az ülés elején legyenek. Jövőre így is lesz, és az akkori ellenzéknek megtesszük azt a gesztust, hogy gyakorolhatják ezeket a jogaikat.
Milyen arányban folyik szakmai és politikai vita a közgyűlésben?
Amiről vita van, az általában kevésbé szakmai, ami szakmai, az meg sok esetben konszenzussal, vita nélkül megy át a közgyűlésen. Igazából ez utóbbihoz tartozik az ügyek többsége. Egyébként a bizottságok azért vannak, hogy ezeket a szakmai vitákat ott beszéljük át, adott esetben megegyezésre is jussunk.
Az lenne a szerencsés, ha a bizottsági egyeztetéseken átvergődött ügyekben a közgyűlésen már konszenzus lenne. Persze, a közgyűlés nyilvános, ott van a média, és minden politikai erő ott próbálja megmutatni a saját arcát, a saját véleményét. A bizottságoknak ilyen szempontból kisebb a szerepük, mert a média kevésbé figyel rájuk.
Egyszerűen fizikai képtelenség tudósítani minden bizottsági ülésről.
Nem is hibáztatom a médiát, csak azt mondom, hogy a közgyűlés azért is tart olyan sokáig, mert arra odafigyelnek az újságírók. Nekünk, ellenzéki képviselőknek ahhoz, hogy a véleményünk megjelenjen a médiában, a közgyűlésen kell felszólalnunk. Nyilván, a közgyűlésnek ennél fontosabb szerepe van, de ez sem egy elhanyagolható szempont.
Hogyan érzi magát a közgyűlésben? Ez alatt a két és fél év alatt beleszokott a képviselői szerepbe?
A képviselői szerepbe azért nem szoktam bele igazán, a mai napig furcsa, ha képviselő úrnak szólítanak. Nem is annyira az én világomhoz tartoznak feltétlenül az ezzel járó dolgok. De a közéleti szereplést, a közélettel való foglalkozást élvezem.
Városi képviselőként azért több fórumon is meg tud nyilvánulni, nem csak a közgyűlésben.
Így van. Sőt, lehet, hogy ezeknek a szerepe egyre fontosabb lesz, mint a közgyűlési megnyilvánulások.
Mondana példát erre?
Az álláspontjaink kifejtésére adott esetben sokkal alkalmasabb lehet egy sajtótájékoztató, egy lakossági fórum. Persze, a véleményünk kinyilvánításának a közgyűlésben lenne a helye, de azt gondolom, ebből a szempontból egyre kevésbé fontos a közgyűlés. Nekünk sokkal fontosabb szerepünk lesz abban, hogy elmenjünk az emberekhez és megismertessük velük az elképzeléseinket.
Tehát nem a közgyűlésből kell a levegőbe kiáltanunk a programunkat, hanem el kell menni az egyes emberekhez, és elmondani nekik.
Ez már a kampány.
Nevezhetjük kampánynak is.
Az LMP nem is olyan régen kettéhasadt…
Nem hasadt ketté.
Jó, akkor néhányan kiléptek az LMP-ből…
Sokan kiléptek az LMP-ből, de nem hasadt ketté.
A megyében voltak kilépések?
Volt, de nem jelentős számú. Négy-öt fő lépett ki.
Mekkora most az LMP Szombathelyen, illetve a megyében?
Folyamatosan erősödünk. Ha az idei, év eleji kilépéseket nem számítjuk, akkor a tavalyi év a folyamatos növekedésről szólt. Tavaly márciusban elkezdődött a népszavazási kampányunk, elég sokat voltunk az utcákon, nem csak Szombathelyen, hanem a megye más pontjain is. Attól kezdve folyamatos növekedés volt tapasztalható, mind a szimpatizánsi bázisunkban, mind a tagságban, mind a segítő tagságban.
Nálunk kétfajta tagság van, a teljes jogú és a segítő tagság, mindkettő folyamatos emelkedést mutatott. Egyre több emberrel kerültünk kapcsolatba, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot különböző civil szervezetekkel, azt gondolom, az LMP folyamatosan erősödött. Most nyilván történt egy visszaesés, november óta érződött, hogy a belső konfliktusok ezt az erősödést visszafogják. Azt gondolom, hogy az idei év is a növekedésről fog szólni.
Mennyire optimisták az LMP-sek?
Én optimista vagyok, és én LMP-s vagyok.
Azért vannak gondok. A pártszakadás után jött, hogy az LMP kimarad az ellenzéki egyeztetésből. Van olyan vélemény, hogy az LMP-nek kapaszkodnia kell, ha 2014-ben be akar jutni a parlamentbe.
Nem kapaszkodnunk kell, hanem elmenni az emberekhez, egyrészt. Másrészt el kell mondanunk a programunkat, hogy mi mit szeretnénk. Az elmúlt időszakban, sajnos, országos szinten sem arra volt lehetőségünk, hogy bármit bemutassunk a programunkból, mindenki a szakadással, a nemszakadással, a frakció feloszlásával volt elfoglalva. Plusz erre még rájöttek a különböző együttműködési kérdések, folyamatos nyomás alá helyeztek minket.
Arról meg szinte semmit sem tudtunk beszélni, hogy mi mit szeretnénk Magyarországgal.
Ilyen a politika. Ha arról szól a történet, hogy az ellenzéknek össze kell fognia, és ebből valaki ki akar maradni, akkor egyértelmű, hogy felteszik a kérdést.
Persze. És mi egymás után, sokszor elmondtuk, hogy nem kívánunk mindenféle együttműködésekben részt venni. Az emberekkel szeretnénk együttműködni, esetleg egy-két olyan szervezettel, amelyik tisztán tudja kritizálni a jelenlegi és előző kormányokat is. Vannak ilyen szervezetek, ilyen társadalmi csoportok, biztos, hogy velük együtt tudunk működni. Az LMP nem az a párt, amelyik élből elutasít mindenféle együttműködést. Az LMP az a párt, amelyik megpróbálja tartani azt az irányvonalat, amit elkezdett 2008, 2009 tájékán.
De akkor, amikor ennyire mély a szakadék a két politikai oldal között, lehet, hogy ez a vonal nem vezet sehová.
Szerintem a parlamentbe vezet.
Hogyan látja egyébként a vasi politikai életet? Itt azért visszafogottabb a küzdelem, nem olyan éles a szembenállás.
Kampányidőszakban azért ez is meglesz, de a helyi ügyek sokszor nem pártpolitikáról szólnak. Egy közepes méretű városban, mint amekkora Szombathely, még megjelennek a pártok, egy szinttel lejjebb már csak mutatóban, aztán a kisebb közösségekben egyáltalán nem ez a lényeg. Hanem az, hogy hogyan lehet egy-egy közösséget építeni.
Az LMP tehát önállóan megy neki a 2014-es választásoknak?
Igen. Önállóan. De mint mondtam, vannak, akikkel együtt tudunk működni. Gondolok itt a 4K-ra, akik hitelesen tudják kritizálni a mostani és az előző kormányt is. Nem szeretnénk nagy pártokkal szövetkezni. Vannak olyan kisebb szervezetek, mozgalmak, amelyek létező társadalmi bázissal rendelkeznek, vagy létező irányvonalat képviselnek. Csak olyan szervezettel tudunk együttműködni, amelyekkel összeegyeztethetők a céljaink.
El tud képzelni egy civil csoportosulást, akár az önkormányzati választások előtt?
Rendszeresen vannak ilyenek, azok szoktak ilyeneket alakítani, akik épp kiválnak valamelyik pártból.
És Ön? Mindenképpen elindul a következő önkormányzati választásokon?
Nem látok rá okot, hogy ne induljak el. Az majd döntés kérdése lesz, hogy milyen helyet foglalok el, az biztos, hogy segíteni szeretném az LMP megerősödését Szombathelyen.
A cikk forrása a Nyugat.hu-n: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/horvath_zoltan_lmp_szombathely_interju
