Négy kérdésben népszavazást kezdeményezett a Lehet Más a Politika, április másodikáig kétszázezer aláírást kell összegyűjteniük. A félidőben Horváth Zoltánt, a szombathelyi LMP képviselőjét kérdeztük, hogy miként alakulnak a számok, és milyen a kezdeményezés visszhangja.
Miért szánja rá magát egy párt, hogy népszavazást kezdeményezzen?
Négy fontos kérdésben szeretnénk kikérni a magyar polgárok véleményét. Ezt azért tartjuk nagyon fontosnak, mert szerintünk az országgyűlés munkája elért egy olyan szintre, amikor lényegi beleszólása az ellenzéknek abba már nincsen. Ezek hétköznapi, mindenkit érintő kérdések, három a munkavállalásra, egy pedig a tankötelezettségre vonatkozik.
Melyek ezek a kérdések pontosan?
Nemrégiben fogadta el a Parlament, hogy 16 évre leviszik a tankötelezettség határát, de ezt mi rossznak tartjuk, mert ennyi idősen senki nem tud se érettségit, se szakmát szerezni, így majdnem biztosra vehető, hogy munkanélkülivé válik, amint kikerül a rendszerből. A másik, hogy szeretnénk a próbaidőszakot visszaállítani a korábbi három hónapra. Azt gondoljuk, hogy szükség van próbaidőszakra, hisz meg kell, hogy ismerje egymást a munkavállaló és a munkáltató, de erre bőven elegendő a három hónap, nincs szükség fél év bizonytalanságra. Ugyancsak ilyen fontos kérdés a munkanélküli segély kérdése, hisz az új szabályozás szerint három hónapig jár. Azt gondoljuk azonban, három hónap alatt nagyon kevesen képesek csak új munkahelyet találni. A statisztikák szerint országos átlagban 18 hónap az az időintervallum, míg valaki képes újra elhelyezkedni. Mi a korábbi 260 napot javasoljuk, ez nagyjából kilenc hónap, így már senkit nem hoznánk olyan helyzetbe, hogy nem tud boldogulni. A negyedik fontos kérdés pedig az alapszabadságra vonatkozik, mert jelenleg a munkaadó hatja meg, mikor vehető ki, vagy sem. Ebben az esetben is a korábbi szabályozást állítanánk vissza, e szerint a szabadságának kétharmadával a munkavállaló rendelkezhetne. Így nem alakulhatna ki olyan helyzet, hogy valakinek nem marad nyárra, vagy a karácsonyi ünnepekre szabadsága.
Tavaly 49 kérdést adtunk be az Országos Választási Bizottságnak, ez a négy mehetett tovább. Van egy ötödik is, amely arra vonatkozik, hogy ne vehessék el visszamenőlegesen a jogszerűen megszerzett nyugdíjat. Ez lenne az ötödik kérdésünk, de egyelőre az Alkotmánybíróság előtt van.
Hogyan alakulnak a számok?
Országos szinten gyűjtjük az aláírásokat, 200 ezernek kell lennie, hogy a köztársasági elnök kiírhassa a népszavazást. Jelenleg 80 ezer környékén tartunk, ez olyan félidős időszak, még van másfél hetünk. Az első héten szinte csak a fővárosban gyűjtöttük, a következő hetekben egyre több helyszínen tűnek majd fel a képviselőink, aktivistáink, segítőink. Schiffer András, Jávor Benedek, Dorosz Dávid országgyűlési képviselők jártak már nálunk, jövő héten pedig Vágó Gábor érkezik Vas megyébe és gyűjt személyesen is aláírásokat.
Szombathelyen közel ezer aláírásunk van, ez az elvárások szerint alakul. Azt reméljük, hogy április 2-ig meglesz a 200 ezer aláírás, és akkor ősz elejére kiírhatják a népszavazást. Eddig pozitív a visszhang a kezdeményezésünkre, hiszen ezek a kérdések olyanok, amiket párttól függetlenül bárki aláírhat.
A népszavazási kezdeményezés egy kampány kezdetét is jelenti?
Azt gondoljuk, hogy ez a népszavazás lehet az első olyan meghatározó elem az elmúlt két évben, amely egy nagyszabású demonstráció a kormány politikájával szemben. Szeretnénk, hogy az emberek kifejezhessék a véleményüket.
Ez sarkalatos pont, hogy sikerüljön, egy erőpróba, és igen, felfogható a választási kampány előszeleként is. Most több helyen vagyunk, több erő jelenik meg; az a célunk, hogy országos méretű párttá duzzadjunk.
