Plusz pénz kapott a szombathelyi önkormányzat, rendben lesz az idei költségvetés. A Bercsényi iskolánál folyó fegyelmi eljárást felfüggesztették.
Kezdjük az utóbbival. A városvezetők sajtótájékoztatóján Molnár Miklós alpolgármester (Pro Savaria) bejelentette, hogy a zárt ülésen hosszú, közel háromórás vizsgálat után úgy döntöttek, felfüggesztik az iskolánál zajló fegyelmi eljárást, amit gazdasági bűncselekmények gyanújával indítottak. Mégpedig azért, mert rendőrségi nyomozás is folyik az ügyben, és annak lezárásig nem akarnak érdemi döntést hozni.
Ez is igaz, meg az is
Horváth Zoltán (LMP) kicsit másként emlékezik a történtekre. Ő egyszerűen bénaságnak nevezte, ami történt, ugyanis a gyanúsított ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyelmi eljárás vezetője nem töltheti be ezt a posztot. Mégpedig azért nem, mert ő is egy iskola igazgatója, és a törvény értelmében a vizsgálatot irányító személy nem lehet ugyanazon a beosztási szinten, mint aki ellen folyik az ügy.
Az MSZP-SZTKE frakció szerint mindkettő igaz, az indoklások között azért van eltérés, mert a városvezetés védi a mundért. A fegyelmi bizottság vezetőjét még novemberben nevezték ki, azóta senki sem vette észre, hogy összeférhetetlenség van. Horváth Attila kijelentette, az is gondot jelentett, hogy ott osztották ki a vastag dossziét, esélyük sem volt, hogy érdemben átnézzék.
Pedig emberi sorsról kellett volna határozni, így végül is jól döntött a közgyűlés, de hiába volt a három órás munka. Az viszont kiderült, hogy sokkal bonyolultabb az ügy ahhoz, hogy ilyen gyorsan meg tudják oldani azt.
Ügyes trükközés
Németh Kálmán a saját véleményét hangoztatva hozzátette, úgy tűnik, nem tűnt el pénz az iskolától, és senki sem kapott több bért, mint amennyi járt neki. Ez az egész egy gazdasági vezetői trükk, azt csinálták, hogy papíron feljebb sorolták a tanárokat a közalkalmazotti bértáblán a ténylegesnél, ez alapján kapták a támogatást, a különbözetet pedig az iskola egyéb költségeire, dologi kiadásokra fordították. A többször emlegetett 30 millió forint kilenc év alatt gyűlt össze.
A költségvetésről szóló mondandóját jó hírrel kezdte Molnár Miklós, a város az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek szánt alapból 260 millió forintot kapott, a pénz ma reggel érkezett meg. Néhány hónappal ezelőtt nyújtották be a kérelmet, amire a Területi Gyermekellátási Szolgálat jelenlegi működése adott alapot.
A feladatot korábban egy intézmény látta el, azt azonban 2009-ben megszüntették, és a megyei tulajdonú szolgálathoz került. Mivel ez kötelező önkormányzati feladat, a város 2009-ben és 2010-ben összesen 150 milliót, az idén 110 milliót fizet ezért a megyének. A döntés nem a városi közgyűlésé volt, így a minisztérium megítélte a támogatást, pontosan 260 milliót.
Jó alapról indul a jövő év
Az alpolgármester szerint ezzel biztosan teljesíteni tudják az idei költségvetést és jó alapról indul a jövő évi gazdálkodás is. Az adóbevétel is a tervezett szint fölött lesz, így megvan az alapja a jövő évi költségvetésnek, és valószínűleg nem kell komolyabban módosítani a közgyűlésen elfogadott költségvetési koncepciót.
Ha változik is az állami költségvetésből várható támogatás nagysága, a most érkezett pénz ezt ellensúlyozni fogja – mondta Molnár. Most komoly munka vár a szakemberekre, egyeztetni kell az ágazatokkal, az ágazatvezetőkkel, és a január 19-i közgyűlésen már dönthetnek a részletekről.
Az alpolgármester megerősítette, hogy valószínűleg kevesebb nem kötelező feladatot vállal majd a város, annak ugyanis nincs értelme, hogy fűnyíróelv szerint mindenhonnan elvesznek valamennyit. Meg kell határozni, mit vállal az önkormányzat, és a vállalt feladatokra kell átcsoportosítani a támogatásokat.
Újraírják
Magyarul ez azt jelenti, hogy az önkormányzat valószínűleg kivonul néhány sport- és kulturális támogatásból, és azokról a területekről is, amiket eddig saját szándékából segített pénzekkel. Molnár megemlítette az helyi adó emelését, amiben nem is volt különösebb vita a közgyűlésen, és az érintettek is megértették az Érdekegyeztető Tanács ülésén.
Kérdésünkre az alpolgármester kijelentette, a kedvező folyamatok valószínűleg pozitívan befolyásolják majd a bankokat is. Mint írtuk, nem volt jelentkező a folyószámla vezetésére és a folyószámlahitel biztosítására, Molnár szerint kedvező lesz a város pozíciója, ha megszületnek azok a törvények, amikre a bankok várnak.
Horváth Zoltán csupán annyit említett meg a koncepcióról, hogy ő tartózkodott a szavazásnál. Azért, mert Orbán Viktor bejelentette, hogy újraírják az állami költségvetést, így a régi adatok alapján nem lehet tervezni. Az LMP-s képviselő szerint elfogadhatatlan döntést hozott a közgyűlés.
Csökken az állami támogatás
Németh Kálmán kritikus volt, és részletezett is. Megemlítette a karneválnak adott plusz 30 milliót, amire azért volt szükség, mert nem jött meg a minisztériumtól a megígért támogatás, és helyi vállalkozók vártak a pénzükre, pedig tisztességgel ellátták munkájukat.
Szerinte a költségvetési koncepció még lényegesen változhat, hiszen 320 milliárdot akar megfogni a kormány az állami büdzsében, ez pedig befolyásolja majd a város lehetőségeit is. Már az eddig ismert adatok alapján is csökken az állami támogatás 300 millióval, így – a képviselő szerint – folytatódik a tendencia, hogy magukra hagyják az önkormányzatokat.
Ráadásul a bankok is elálltak az önkormányzatok hitelezésétől, ennek oka, hogy nem ismerik az új, még el nem fogadott, de jövőre életbe lépő törvények tartalmát. Megemlítette, hogy a helyi adók módosításától jövőre 380-400 millió pluszt vár a városvezetés. Az MSZP-SZTKE frakció azonban teljesen eltörölte volna az iparűzési adómentességet, a jobboldali többség csak leszállította annak alsó határát 2,4 milliós adóalapról 1,2 millióra.
Az adómentességet két évvel ezelőtt vezették be, Németh Kálmán számításai szerint ebben a két évben összesen 85 millió esett ki a város kasszájából.
Olcsóbb lehet a távhő
Molnár Miklós sikernek nevezte, hogy megépül az új biomassza erőmű a városban, erről a közgyűlés szünetében egyeztek meg a norvég befektetővel. A beruházást támogatta az EU, és két kormány is kiemelt ként kezelte. Az alpolgármester szerint a legfőbb haszna az lesz, hogy csökkenhetnek a távfűtés árai.
A biomassza erőművet az LMP is támogatja – mondta Horváth Zoltán. Egy kérdés merül csak fel, az erőmű ugyanis a Falco gyár mellett lesz, azt kérték a beruházótól, hogy részletesen tájékoztassák majd a lakosságot az esetleges következményekről.
Az erőműépítést Horváth Attila képviselő (MSZP-SZTKE) is jó hírnek nevezte. Nem csak azért, mert munkahelyeket hoz létre és iparűzési adót fizet majd, azért is, mert az ipartelepítésre szánt területből vásároltak ingatlant, ráadásul kedvező áron. Horváth szerint így bebizonyosodott, hogy jó döntés volt, amikor 2007-ben megvásárolták a területeket. Megjegyezte, akkor a Fidesz is megszavazta ezt.
Kéreggel fűtenek
És azért is, mert így enyhül a távhőszolgáltatás függése a földgáz mindenkori árától, ha elkészül az erőmű, a Távhő által termelt hő 75 százaléka nem földgázalapú lesz. Németh Kálmán hozzátette, a dolognak az a szépséghibája, hogy a minisztérium határozza meg a távhő-díjakat, de bíznak benne, mire elkészül az erőmű, ezt a jogot vissza fogják adni az önkormányzatoknak.
Megemlítette, hogy a beruházó meg akarja vásárolni a Távhőtől a Mikes Kelemen utcában lévő, már működő biomassza erőművet. A két erőmű aztán több száz munkahelyet hoz majd létre a beszállítói körön keresztül, az erő ugyanis fahulladékkal, döntően fakéreggel működik majd, és ennek feldolgozásához, szállításához munkaerő kell.
És ami csak egy-egy tájékoztatón hangzott el
Horváth Zoltán azt kérdezte, milyen időszakhoz akar visszatérni az állam, amikor államosítja a városi tűzoltóságokat. Hiszen Puskás Tivadar polgármester is megemlítette, hogy már a 19. századtól léteztek a városi tűzoltóságok, csupán a kommunista diktatúra évtizedei alatt nem, mert államosították őket, és csak 1990-ben kerültek vissza a településekhez.
Az LMP-s képviselő megemlítette az egykori Szent Györgyi iskola épületét, eddig sem tudott senki arról, mi lesz a sorsa, a tegnapi közgyűlésen kiderült, semmiféle terve sincs erre a városvezetésnek. Így marad a gyanú, hogy jó ideig nem történik az épülettel semmi.
Horváth Zoltán szólt az Idősügyi Tanácsról is, ami már egy éve nem ülésezett. Közben a delegáltak egy részének a mandátuma is lejárt, így jogos a feltételezés, hogy a városvezetés nem akar velük konzultálni.
A kevesebb drágább
Horváth Zoltán megemlítette a városi tömegközlekedést is, ugyanis megint csak nem fogadták el az új autóbusz-menetrendet. Sőt, 50 százalékkal csökkenteni akarják a szolgáltatás szintjén. A képviselő szerint így elképzelhető, hogy csak reggel és délután, a munkába induláskor és a munkaidő végén járnak majd a buszok, egyébként nem.
Erről beszéltek az MSZP-SZTKE sajtótájékoztatóján is. Németh Kálmán szerint elfogadhatatlan a terv, a szakértők úgy tartják, ha csökken a járatok száma, még költségesebb lesz az üzemeltetés, és többet kell érte fizetnie a városnak.
Németh elővette a SZOVA-ügyet is, kellemes hírnek nevezte, hogy nem kell több százmilliós illetéket fizetnie a cégnek az ingatlanok után. De hozzátette, az ezt lehetővé tévő törvénymódosító javaslat novemberben már fent volt a parlament honlapján, az országgyűlési képviselőknek tudniuk kellett volna róla. De nem tudtak.
A jegyző és a válaszok
Megemlítette azt is, hogy a két új városi cég, a Savaria Városfejlesztési Kft. és a Savaria Turizmus Nonprofit Kft. nem tudja finanszírozni a működését. Előbbit 21, utóbbit 18 millióval segítette ki most a közgyűlés, ráadásul a Városfejlesztési Kft-nek november végéig vissza kellett volna fizetnie a korábbi kölcsönt. Nem tette meg, helyette ismét pénzt kért. Németh Kálmán szerint mindez mutatja, milyen tudatos, ésszerű gazdálkodást folytat a cég.
Horváth Attila kijelentette, sajnálják, hogy meg kellett tiltani a cég- és intézményvezetőknek, hogy nyilatkozhassanak a város pénzügyi helyzetéről, de a SZOVA vezérigazgatójának szerencsétlen nyilatkozata miatt tették a javaslatot, amit aztán a városvezetés terjesztett ki minden önkormányzati cég és intézmény vezetőjére.
Horváth Attila szerint elfogadhatatlan, hogy a jegyző semmitmondó választ adott Gyebrovszki János kérdésére, a képviselő azt tudakolta, hány embert küldtek el a polgármesteri hivatalból, hányat vettek fel, mekkora bérrel, és hány politikai munkatársat alkalmaznak.
Horváth szerint, ha egy képviselő feltesz egy kérdést, akkor arra a hivatalnak válaszolnia kell. Maximum annyit tehetnek meg, hogy azt mondják, bonyolult az ügy, utána kell nézniük. De ez nem volt bonyolult kérdés, így a jegyzőnek mindenképpen érdemben kellett volna válaszolnia.
