Bízom abban, hogy nem valósul meg a Szentgotthárd melletti Heiligenkreuzba tervezett égetőmű, mert gazdaságilag sem kellően megalapozott a beruházás és nincs összhangban az európai uniós szabályozásokkal sem, véli Jávor Benedek (LMP) parlamenti bizottsági elnök.
A határ mellé tervezett osztrák hulladékégető Magyarország szempontjából nyilvánvalóan súlyosan káros és nem kívánatos, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elhárítsuk ennek a beruházásnak a rémét Szentgotthárd feje felől, fejtette ki érdeklődésünkre Jávor Benedek, a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke.
A jogi helyzet jelen pillanatban eléggé nehéz. A beruházáshoz az engedélyt az Osztrák Környezetvédelmi Tanács adta meg, ez ellen fellebbezett tavaly nyáron a magyar kormány nevében az Őrségi Nemzeti Park az Osztrák Közigazgatási Bíróságnál, amelynek a működése kicsit emlékeztet a magyar Alkotmánybíróságéra. Egy ügy lefutásának átlagos időtartama egy és két év között van.
Azt gondolom, hogy az idén már nem várható döntés. Az Osztrák Parlament környezetvédelmi bizottságának rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a szomszédos országok hasonló parlamenti komisszióival tagjai elmondták legutóbbi, bécsi találkozásunkkor, hogy a beruházó Begas cég úgy nyilatkozott, hogy bár az Osztrák Közigazgatási Bíróságon zajló pernek nincsen halasztó hatálya, tehát akár el is kezdhetnék az építkezést, de ők mindenképpen meg kívánják várni a bírósági döntést, hogy világos, tiszta jogi helyzetben kezdhessék meg a munkákat, hogyha arra engedélyt kapnak.
Ugyanakkor azt is elmondta az osztrák bizottsági elnök, aki a Zöld Párt delegáltja (így az LMP, mint a magyar ökopárt, szoros kapcsolatokat ápol a zöld testvérpárttal), hogy ő személy szerint messzemenően ellenzi a tervezett égetőművet, számos osztrák környezetvédelmi szervezettel, illetve a pártjával együtt.
Újdonságnak hatott, hogy a korábban a beruházást támogató, vagy azzal kapcsolatban semleges Néppártnak a bizottságba delegált tagja kritikákat fogalmazott meg az égetővel kapcsolatban. Mintha változna odakint a politikai környezet.
A legfontosabb az lenne: magyar részről minden eszközt be kellene vetnünk, hogy nyomást gyakoroljunk az osztrák félre. Annál is inkább, mert a tervezett hulladékégető elég labilis lábakon áll. Igazából nem csak környezetvédelmi szempontból elsősorban persze emiatt lenne káros a számunkra, hanem valójában a beruházás gazdasági racionalitása is megkérdőjelezhető. Olyan mértékű lenne a kapacitása, amelyre nincsen szükség Ausztriában. Hiszen jelenleg is kihasználatlanok az ilyen tégetőik."
Magyarán importról lenne szó... "Pontosan. Importszemetet égetnének. De nem a nyugat-magyarországi régióban képződőt, mert az nem alkalmas arra, mivel nincs kellő módon szelektálva, hogy ilyen korszerű hulladékégetőben hasznosítható legyen. Nagy valószínűséggel Olaszországból, Szlovéniából, esetleg Szlovákiából tudnák megoldani a táplálását."
Holott, mint az közismert immár széles körben is, az Európai Uniónak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelvei között szerepel, hogy helyben kell ártalmatlanítani és feldolgozni a szemetet...
"Így van. A nagy távolságú hulladékszállítások ellentétesek az uniós célkitűzésekkel. Úgy gondolom, hogy innentől kezdve nem nagyon érdemes szembe menni ezekkel, és óriási kapacitású égetőműveket építeni Ausztriában."
Az unió akár azt is mondhatná: nem! Jávor Benedek ekképpen reagált erre: "Nyilván igen, ám a hatályos uniós szabályozás feltételezésekre nem vonatkozhat, csak konkrét szállításokkal kapcsolatban vizsgálható, hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Elvben az unió nem mondhatja azt, hogy nem, hiszen nincs bizonyíték arra, hogy itt messziről szállított hulladékot fognak megsemmisíteni. Ha valóban megépül az erőmű, s elkezdődik a hulladékszállítás, akkor konkrét bizonyítékok alapján kerülhet sor olyan perekre az európai bíróságon, amelyek azzal végződnek, hogy kimondják: ezek ellentétesen az uniós szabályozással. De addigra már áll a mű..."
Veszett fejsze nyele lenne...? "Éppen ezért még a megépülése előtt kellene érvényesíteni azt, hogy az uniós szabályozás mellettünk áll. Bízom abban: a Közigazgatási Bíróságra semmiféle külső nyomással nem lehet hatni, objektív döntés születik a valós szempontokat, érveket, a jogi szabályozást figyelembe véve."
Jávor Benedek a közelmúltban azonnali kérdést intézett az ügyben az illetékes miniszterhez, Fazekas Sándorhoz a Parlamentben. Ezt így idézte fel: "Pontosan azt kérdeztem, hogy mit kíván tenni a magyar kormány annak érdekében, hogy létrejöjjön ismételten az a diplomáciai, politikai nyomás, ami a Rába-habzás ügyében már segített? A miniszter távollétében Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár válaszolt. Azt mondta, hogy a kormány odafigyel az ügyre, folynak tárgyalások az osztrák féllel. Nagyon örülnék, ha ezekről tájékoztatnák a Parlamentet, annak illetékes bizottságát, továbbá a szentgotthárdi önkormányzatot, a Pronas Civil Egyesületet, a helybelieket. Hogy megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tesz a kormány. Azt gondolom, hogy a nyilvános nyomásgyakorlásra is szükség lenne, ki kellene állni akciókon, amilyenekre a Rába-habzás során is sor került."
Van, lehet itt még további valós szerepük a helyieknek, a civileknek? - firtattuk. "A civileknek óriási szerepük van abban, hogy egyáltalán még nem kezdődhetett meg az építkezés; ez maximálisan nekik és a szentgotthárdi önkormányzatnak, azok elkötelezett tagjainak is köszönhető. Mindenképpen folytatni kell azt a munkát, kampányolást, azt a hihetetlen lelkes, elkötelezett tevékenységet, amit eddig végeztek. Az a nyomás, ami a civilek felől érkezik, az, úgy gondolom, hogy a kormány figyelmét is az ügyön tartja, és segít abban, hogy megnyugtató megoldás születhessen."
S hogy a bizottsági elnöknek mi a személyes - szubjektív - véleménye: szerinte tényleg van esély arra, hogy ne épülhessen meg a bűzmű a határtól kőhajításnyira? Erre így felelt:
"Bízom abban, hogy nem fog megépülni. A környezetvédelmi szempontok nyilvánvalóak. Az, hogy Magyarország nehezen tudja az érdekeit érvényesíteni, mert egy tervezett létesítmény és a hatásviselők között államhatár húzódik, ez egy olyan helyzet, amit ezen az ügyön túlmenően is rendezni kellene. Szakértőkkel dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a megoldás módját az európai szabályozáson belül. Illetve, hogy az európai szabályozást úgy alakítsuk, hogy ilyen és ehhez hasonló beruházások esetében a határon túl lévő hatásviselők erőteljesebben és érdemben tudjanak bekapcsolódni az engedélyezési eljárásokba. Akár a hatóságokon keresztül, akár közvetlen civil vagy államigazgatási eljárásokban ügyféli jogállás révén. Ennek megkeressük a megfelelő jogi megoldásait. A tervezett égető ügye élesen mutatja meg ennek a szükségességét. Mindent figyelembe véve, s abból is kiindulva, hogy - meggyőződésem szerint - gazdaságilag sem kellően megalapozott ez az égető, továbbá nincs összhangban az uniós szabályozásokkal, én abban bízom, hogy figyelembe veszik ezeket a szempontokat és nem épül meg."
Forrás: Vas Népe
